Történelmileg (már amennyire ismerem e részét) egész hitelesen adta vissza a dolgokat és ettől vált számomra igazán izgalmassá. Gyönyörűen megjelentek benne a politikai csatározások, a szenátus hadvezérektől (pl. Crassus), valamint a hadvezérek (Crassus vs. Caesar) egymástól való félelme, hogy Pompeius csak a végére ért oda a döntő csatának. Megvolt a szicíliai kalózokkal való üzletelés is, ami Spartacus nagy kárára meghíusult.
Érdekes egyébként, hogy mennyire megkedveli az ember a címadó főhőst, annak ellenére, hogy a fennálló társadalmi rend egyik legnagyobb ellensége volt. Ha én lennék római, valószínüleg én sem néztem volna jó szemmel.
Amerikai film, ezért kellett bele egy kis szerelmi szál is, de ebben a mennyiségben elviselhető volt. Az viszont tény, hogy piszokhosszú, hétköznapokra nem ajánlom.
Erős 8-as. :)
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.