2013.12.01. 23:27 reehynjaeu

Chocolat [2000]

Nagy csokirajongó lévén régóta meg akartam nézni a filmet, így nagyon örültem, amikor felmerült az ötlet, hogy ma délután ez legyen a program. Hát még amikor megláttam, hogy francia (tehát európai és nem amerikai) faluban játszódik a történet és egyébként egy részét ott is forgatták. Kevésbé, amikor láttam, hogy azért amerikai a film. De egy adag madártejes boci mellett persze vidáman estem neki.

A filmben helyett kapott az erősen vallásos, kiszámítható és jól irányított falu érdekeit védő polgármester és egy nagyszájú, messziről jött csokimester, aki teremt egy kis bizonytalanságot a helyi vezetés számára. A lakosok talán először látnak csokit, és pont nagyböjt idején nyit az a fránya bolt. :) De a csábítás erős, egyre többen lesznek a "bűnös" csokoládé rabjai, ki-ki a maga indoka miatt. Lesz aki még az urát is elhagyja, s lesz aki az életét adja az édes élvezetért, a többiek csak gyakran gyónnak. :) És egyébként benne van Johnny Depp, aki egyébként itt is kalóz vagy valami olyasmi - testhezálló szerep. :)

Eltekintve a szokásos amcsi romantikus köröktől teljesen szerethető és aranyos darab, csokimánoknak kötelező (imádom nézni, ahogy kevergeti és bevallom, ajzószeri hatásáról most hallottam először). :D És hideg téli estéken közben jól magatokhoz lehet ölelni a barátnőket. :)

Szólj hozzá!


2013.12.01. 22:58 reehynjaeu

La passion de Jeanne d'Arc [1928]

Az eredeti változatot sajnos nehézkes lenne megszerezni, de volt olyan szerencsém és láttam egy 97 perces dán változatot. Lenyűgöző. Hozzáteszem, elfogult vagyok mindennel szemben, ami valamiben az első. Márpedig jelen film az első a történelemben, amely feldolgozza Szent Johanna történetét, így tény, csupa pozitív gondolattal álltam neki a filmnézésnek.

Azt gondoltam, hogy elővéve a törit minden háttér adott lesz számomra, hogy értsem és megemésszem, amit látok. Megdöbbenve kellett azonban tapasztalnom, hogy ezeket az ismereteket nyugodtan félretehetem, hiszen bárhol, bármikor fordulna elő egy ehhez hasonló, megrendelt tárgyalás, ha így tálalnák, ugyanilyen hatást váltana ki belőlem. Nade mivel is érte el a rendező ezt a hatást?

A filmben nincs beszédhang (egyes változatokban legfeljebb megjelenik némi zenei aláfestés). A mimika vezet. A rendkívül ütős mimika (no meg a kis segítség szöveges átvezetők formájában). Érdemes kipróbálni otthon a tükör előtt, hogy mennyivel nehezebb azt mondani, hogy szeretlek, mint az arcommal eljátszani. Azt mondani, hogy félek, vagy a szememmel mutatni. Nyilván nem bonyolult, ha tényleg szeretlek vagy tényleg félek, de ezt el kelett játszani! Zseniális teljesítmény.

Visszatéve a sztorit a helyére és idejére, azt hiszem sikerült kicsit elképzelnem és átéreznem, mit élhetett át Szent Johanna néhányszáz évvel ezelőtt, élete utolsó napján.


Erős 10-es. Nem ajánlom viszont azoknak, akik úgy félnek a némafilmtől, mint George Valentin A némafilmesben [2011] a hangostól. :)

Szólj hozzá!


2013.11.25. 20:22 reehynjaeu

Spartacus [1960]

Történelmileg (már amennyire ismerem e részét) egész hitelesen adta vissza a dolgokat és ettől vált számomra igazán izgalmassá. Gyönyörűen megjelentek benne a politikai csatározások, a szenátus hadvezérektől (pl. Crassus), valamint a hadvezérek (Crassus vs. Caesar) egymástól való félelme, hogy Pompeius csak a végére ért oda a döntő csatának. Megvolt a szicíliai kalózokkal való üzletelés is, ami  Spartacus nagy kárára meghíusult.

Érdekes egyébként, hogy mennyire megkedveli az ember a címadó főhőst, annak ellenére, hogy a fennálló társadalmi rend egyik legnagyobb ellensége volt. Ha én lennék római, valószínüleg én sem néztem volna jó szemmel.

Amerikai film, ezért kellett bele egy kis szerelmi szál is, de ebben a mennyiségben elviselhető volt. Az viszont tény, hogy piszokhosszú, hétköznapokra nem ajánlom.

Erős 8-as. :)

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása